Gyümölcstermesztési Ágazat

Gyümölcstermesztési Ágazat
 
Az ágazatban mintegy 13 hektáron folyik kutatás és termesztés. Az elmúlt években 3 ha intenzív almaültetvényt létesítettünk. A 2005-ben telepített 2 ha üzemi ültetvény, valamint a 2007-ben és 2010-ben ültetett 1 ha – főként a Gyümölcstermő Növények Tanszék fajtajelöltjeiből álló – ültetvény  az oktatási és kutatási feladatokon kívül a hagyományoknak megfelelően friss gyümölcs előállítását is szolgálja.
A telepen fenntartott gyümölcs génbank az oktatás és a tudományos kutatás egyik legfontosabb bázisa. A génbank további szerepe a biodiverzitás megőrzése, a különböző genotípusok (fajok, termesztett fajták, helyi és tájfajták, változatok, klónok, számos értékes tulajdonsággal rendelkező hibridek, fajtaelismertetés céljából kiemelt fajtajelöltek) biztonságos megőrzése és fenntartása, hogy a megőrzött tételek, mint lehetséges génforrások a konvencionális nemesítési eljárásokban és a géntechnológiai eljárásokban felhasználhatók legyenek a jövőben. Emellett az utóbbi években felújított fajtagyűjtemények – melyekben az összes fontosabb árufajta és választékbővítő fajta megtalálható − a gyakorlati oktatáshoz szolgáltatnak bemutató felületet és anyagot.
Országos funkciót is ellátó gyümölcs génbankunkban és fajtagyűjteményeinkben jelenleg a következő tételek megőrzése folyik: alma (420), körte (88), őszibarack (86), kajszi (48), szilva (91), cseresznye (30), meggy (17), csipkebogyó (40), berkenye (28), bogyósok (szamóca, málna, szeder, szedermálna, piros- és feketeribiszke): 18, különleges gyümölcsfajok (som, bodza, homoktövis (22)).
A Tanszék almatermésű és a csonthéjas gyümölcsfajokra kiterjedő nemesítési és fajtaértékelési tevékenysége eredményeként 46 államilag elismert gyümölcsfajtáját tartják nyilván. Az eddigi munka az egészségvédő szempontból fontos beltartalmi értékek vizsgálatára és értékelésére, valamint a termesztéstechnológia kidolgozására terjedt ki. További cél a beltartalmilag értékesebb és homogén áruminőség elérése érdekében a biológiai alapok további fejlesztése.
Kiemelt jelentőségű a csaknem két évtizede végzett rezisztencia-nemesítési program, amelynek keretében – a hazai almatermesztés megújítása érdekében – jó minőségű, kiváló termőképességű, többféle betegséggel szemben ellenálló, a hazai termesztőtájakra javasolható értékes új genotípusok előállításán dolgozunk. A sikeres nemesítés eredményeként a Tanszék mindezidáig hét fajtajelöltet jelentett be állami elismerésre, melyek bejegyzésre is kerültek: Hesztia, Artemisz, Rosmerta, Cordelia, Rodonit, Karneol, MV04. Ezek, valamint a  szelekciós vizsgálatok során kiemelt további értékes hibridek termesztési és áruértékének megállapítása a soroksári intenzív tesztelő ültetvényben folyik.
A hazai nemesítés mellett a fajtaválaszték bővítésének másik fontos forrása a külföldön nemesített fajták honosítása. Feladat a honosításra szánt fajták, genotípusok kipróbálása, értékelése a Kárpát-medence középső, síkvidéki részének környezeti adottságai között.
A gyümölcstermesztés eredményességét alapvetően meghatározza a fajok és fajtáik környezeti alkalmazkodó képessége. Ennek részleteit régóta kutatják a Tanszék munkatársai. Különösen fontos ez a munka a hazánkban nem őshonos fajok genotípusai (kajszi, őszibarack, japán szilva, mandula) esetében. Az áttelelő szervek fagyállóságának, fejlődési ütemének, élettani alapjainak, a fagy-stressz biokémiai hátterének kutatásához a folyamatosan bővülő génbanki fajtagyűjtemény szolgáltatja a kísérleti bázist.  
A kutatások eredményeit az Gyümölcstermesztési Ágazatban tartott szakmai napokon is ismertetjük.

magyar